A klub t�rt�nete

A klubot spanyol �s sv�jci di�kok alap�tott�k 1899. november 29-�n, bizonyos Gualtieri Wild, a klubnak sz�nt v�laszt� els� eln�k irod�j�ban. Az alap�t�k – pontosan egy futballcsapatnyi ifj� – k�z�l az egyes�let majdani m�sodik eln�ke, Bartomeu Terradas v�s�rolta meg az els� szerel�st. Gyakorlatilag � mentette meg – mintegy k�tezer peset�s „injekci�val” – 1902-ben az akkor m�g szeg�ny klubot, �s �gy lett presidente.

Joan Gamper

Maga az alap�t�si �tlet a sv�jci sz�rmaz�s� Joan Gamper nev�hez f�z�dik, aki amellett, hogy a h�skorban maga is futballozott a Barcelon�ban, n�gy k�l�nb�z� peri�dusban is eln�ke volt az egyes�letnek. (Ma is az � nev�t �rzi a klub hagyom�nyos ny�ri torn�ja.)

Az els� nagy sikerkorszak�t a h�szas �vekben �lte meg a klub, akkoriban vil�gklasszisok �rizt�k a kaput (Zamora, majd a legend�s magyar, Plattk� Ferenc), illetve Samitier �s Alc�ntara szem�ly�ben a kor futballj�nak kiemelked� egy�nis�gei t�nd�k�ltek a csapatban.

A Bar�a t�bb, mint egy klub

Katal�nia �vsz�zados k�zdelmeinek z�logak�nt 1932-ben auton�mi�t nyert, amelyet azt�n a k�zponti korm�ny 1934-ben visszavont. 1936-ban, a polg�rh�bor� kirobban�s�nak �v�ben azonban �jra auton�m lett, s�t a k�zt�rsas�g b�zis�t is ez a tartom�ny jelentette, Franco�k gy�zelme (1939) ut�n azonban minden kor�bbin�l er�sebb megtorl�s k�vetkezett. A T�bornok megfosztotta Katal�ni�t az auton�mi�t�l �s igyekezett kult�r�j�t�l is. Betiltatta a katal�n �js�gokat, s tiltotta a nyelv haszn�lat�t. A katal�nok a Barca meccsein mondhattak ellent a tilalmaknak, ott �rezhett�k egyed�l: �k is gy�zhetnek. Az egyes�lethez, a gr�n�tv�r�s �s k�k sz�nekhez val� tartoz�s egy�ttal politikai hitvall�st jelentett, akkor sz�letett a legend�s szlogen: a Barcelona t�bb, mint egy klub.

A Kubala-korszak

1945 ut�n �ledt csak fel igaz�n az egyes�let, az azt k�vet� m�sf�l �vtizedes peri�dusban hat bajnoki c�m, ugyanennyi hazai kupasiker, s k�t VVK-gy�zelem (az els� m�g v�rosi v�logatottk�nt, �m a klub j�t�kosaival) jelezte a nagy menetel�st. E korszak legh�resebb j�t�kosa, els� sz�m� csillaga egy magyar sz�rmaz�s� futballzseni, Kubala L�szl� volt. Kubala nagys�g�t mi sem jelzi jobban, hogy nemr�g �t v�lasztott�k az els� sz�z �v legjobb Barcelona-j�t�kos�nak.

Kubal�n k�v�l sz�mos magyar j�tszott az �tvenes-hatvanas �vekben a katal�n alakulatban. Szegedi, Kasz�s �s Szalay ugyan kev�s lehet�s�get kapott, �m az aranycsapat k�t csat�ra, Kocsis S�ndor �s Czibor Zolt�n a Barc�ban is a szt�rok k�z� tartozott. H�rmuknak nagy r�sze volt az �tvenes-hatvanas �vek fordul�j�n el�rt sikerekben. Jellemz�, hogy (az egy�bk�nt a Benfica ellen elvesz�tett) berni BEK-d�nt�ben ez az �t�s jelentette a spanyol g�rda csat�rsor�t: Kubala, Kocsis, Evaristo, Su�rez, Czibor Zolt�n – a h�rom magyaron k�v�l a brazil Evaristo Macedo, valamint a gal�ciai Luis Su�rez.

A klub Aranylabd�sai

Su�rez – aki k�ts�gtelen�l a legjobb spanyol sz�let�s� j�t�kosok k�z� soroland� – volt a klub els� (s a spanyolokat tekintve egyetlen) aranylabd�sa 1960-ban. Rajta k�v�l Johan Cruyff (1973, 1974), Hriszto Sztoicskov (1994), Rivaldo (1999) �s Ronaldinho (2005) tudta megszerezni ezt a d�jat.

‘70-es �s ‘80-as �vek

A hatvanas �vek – az 1966-os VVK-gy�zelem ellen�re – k�ts�gtelen�l hanyatl�st hoztak az egyes�let sz�m�ra; a Barcelona 1973-ban �ppen az�rt szerz�dtette le az Ajaxt�l t�voz� Johan Cruyffot, hogy visszat�rjenek a sz�p napok. Cruyff j�vetele azonban nem igaz�n hozta vissza az aranykorszakot. A Barca nyert ugyan egy bajnoki c�met, de nem siker�lt visszaszerezni az uralmat a spanyol futballban, pedig a vezet�s�g mindent megtett az�rt, hogy a Barcelona Spanyolorsz�g �s Eur�pa cs�cs�ra ker�lj�n. Egyre-m�sra szerz�dtette a vil�gszt�rokat: Cruyffot k�vette Neeskens, Sotil, Simonsen, Krankl, Roberto Dinamite, Bern Schuster, Diego Maradona, Hughes, Garry Lineker, de k�t KEK-gy�zelmen k�v�l nem sokra mentek a vil�gszt�rok gy�lekezet�vel.

Az edz�k

Az edz�k n�vsora is kiv�teles: az elm�lt negyedsz�zadban Vic Buckingham, Rinus Michels, Hennes Weisweiler, Laure� Ruiz, Lucien Muller, Joaquim Rif�, Helenio Herrera, Kubala L�szl�, Udo Lattek, Luis C�sar Menotti, Terry Venables, majd Johan Cruyyf, Bobby Robson, Louis Van Gaal, Lloren� Serra Ferrer, Carles Rexach, Radomir Antic �s Frank Rijkaard v�ltott�k egym�st a kispadon.

Van Gaal-korszak

Cruyffot az�ta r�vid id�re az angol Bobby Robson v�ltotta, majd �t – a nagy Johant hajdan�n p�ldak�pek�nt tisztel� – Louis van Gaal k�vette. A klub t�rt�net�nek e r�sz�ben imm�r a rendk�v�l ellentmond�sos meg�t�l�s� holland edz� �ll a f�kuszban. Az Ajax Amsterdam egykori sikertr�nere teljesen �talak�totta a csapatot, nem tart�ztatta a vil�g akkori legjobb j�t�kos�t, Ronald�t, telerakta a keret�t hollandokkal (az 1999-2000-es id�nyben nyolc tulip�nos tartozott a csapat keret�hez), hadat viselt a csapat els� sz�m� csillag�val, a brazil Rivald�val szemben, s folyamatosan haragudott a sajt�ra. Gaal 2000-ben, hagyta el a csapatot, ut�na Serra Ferrer �s Rexach k�vetkezett. B�r j� p�r sikert el�rt a csapattal, a szurkol�knak a „makacs” edz�b�l akkor lett eleg�k, amikor a Barca 1999-ben nem jutott a BL-d�nt�be �s �gy nem adatott meg hazai p�ly�n ak�r megnyerni a serleget.

Gaspar-�ra �s a s�t�t id�szak

2002-ben az akkori eln�k, bizonyos Joan Gaspar �gy l�tta, a klub akkor lehet �jra sikeres, ha visszah�vja a kor�bban a szurkol�k �ltal nem igaz�n kedvelt Louis Van Gaalt. Igaz�n nem j� ponttal ind�tott ebben az �vben szurkol�kn�l a vezet�s�g, hiszen teljesen ingyen elengedte a csapat legnagyobb szt�rj�t, Rivald�t. A csapat az el�z� �vtizedek leggyeng�bb teljes�tm�ny�vel ind�totta a bajnoks�got. Nem lehetett k�rd�s, a szurkol�k az edz� �s az eln�k lemond�s�t szerett�k volna. 2003 janu�rj�ban a holland tr�nerrel szerz�d�st bontottak, az �j edz� Radomir Antic lett, aki nagyon neh�z helyzetben l�v� csapathoz �rkezett. N�h�ny h�nap m�lva Gaspar lemondott �s ideiglenes vezet�s�g alakult. Antic mondhatni csod�t tett: amikor �rkezett, 15. helyen �llt a csapat, szezon v�g�n, pedig a j�v� �vi UEFA kup�ban val� szerepl�st biztos�t� 6. helyen.

A 2005/06-os csapat

A j�niusra ki�rt eln�kv�laszt�st egy �gyv�d, bizonyos Joan Laporta Estruch nyerte. Nem a legjobb helyzetben vette �t kis csapat�val a klubot, hiszen Gaspar felel�tlen k�ltekez�s�nek k�sz�nhet�en a klub rossz anyagi helyzetbe ker�lt. � sem j�l ind�tott a szurkol�kn�l. Kamp�ny�t David Beckhamre �p�tette, �s �g�rte, ha megv�lasztj�k, megszerzi az angolt. Megv�lasztott�k, �m a szt�r a riv�lis Real Madridhoz ker�lt. A k�vetkez� hetekben azonban egyre szimpatikusabb lett az �j eln�k a szurkol�kn�l. A rossz anyagi helyzetre tekintettel megfontoltan, olcs�n szerzett j�t�kosokat: R�st�, Rafael Marquez, Quaresma. Ezut�n k�vetkezett a Barca k�vetkez� �veit meghat�roz� legfontosabb esem�nye: Laporta �s csapata megszerezte 27 milli� eur��rt a francia PSG-b�l a vil�g legnagyobb �g�ret�nek tartott Ronaldinh�t. A csapat edz�je Frank Rijkaard lett, akivel siker�lt v�grehajtani a c�lt, azaz a visszaker�l�st a Bajnokok Lig�j�ba.

Az �j Dream Team

A Barcelona anyagilag stabil, aminek k�sz�nhet�en �j szt�rj�t�kosok �rkezhettek. 2004-ben 60 milli� euro �llt igazol�sokra. �rkezett Samuel Eto'o, Deco, Juliano Belletti, Edmilson Gomes, Ludovic Giuly, Henrik Larsson.

2005-ben a csapat spanyol bajnok, a vil�g leger�sebb klubjak�nt emlegetik. A 2005/2006-os szezonban is a bajnoki c�m gy�ztese a csapat, mely a Bajnokok Lig�j�t �s a Spanyol Szuperkup�t is elh�d�totta.